Ismeretlen tettesek ellopták a "bizalom", a "demokrácia" és a "számonkérhetőség" szavakat. Hajsza indul a rablók után, de mindhiába, folyamatosan tűnik el a magyar nyelv. Az emberek többé nem tudják kifejezni magukat, a politikusok egymásra mutogatnak. A közöny és a függőségek annyira eluralkodnak az embereken, hogy saját magukat taszítják dekadens vágyaik
rabságába, amelyekből furcsa lények, a fenomenálok táplálkoznak. Szinte minden szereplő alulmarad a vágyaikat jelképező fenomenálokkal való küzdelemben. Magyaros Piroska és Hunori Balázs azonban szembefordulnak velük, bosszút állnak és felszabadítják függőségeik alól a magyarokat. Közben akaratlanul, de ők maguk tüntetik el a magyar szókincset, hiszen a tárgyak, a fogalmak és a fenomenálok a szavakon keresztül tartották fogságban az embereket.
Balassa Krisztián górcső alá veszi a legnyugtalanítóbb kérdéseinket, így a #MeToo, a kisebbségek helyzete, a hajléktalanok, a rasszizmus, a családon belüli erőszak, a propaganda, a be- és kivándorlás, a korrupció, a homofóbia és a tolerancia mind sorra kerülnek egy-egy fejezetben. Ám a szereplők végül bukásra vannak ítélve, mert nincsenek tisztában a játékszabályokkal, miszerint marionettbábok csupán, és sorsuk előre kódolva van.
