A regény Roediger Schluga Miklósnak, a magyar tengerhajózás mártírjának állít emléket. Fiume híres kikötőparancsnokának fia a családi hagyományt folytatva elvégezte a Haditengerészeti Akadémiát, és lett az Osztrák-Magyar Monarchia tengerésze. Az olvasó az ő történetén keresztül megismerheti a monarchia haditengerészetének szerepét a Nagy Háborúban. Az olvasó tanúja lehet a főhős küzdelmének, amelyet a tengerét elvesztett ország tengerhajózásának újraélesztéséért folytatott. A szállítmányozási szakemberré vált tengerész a Folyam- és Tengerhajózási Rt.-hez került, és egyre feljebb lépett a ranglétrán. Vezetői körökben mint a Duna-tengerhajózás ügyének lelkes szószólóját ismerték. Roediger Schluga Miklós a II. világháborúban is a magyar tulajdonú Duna-tengerjáró hajók megmentéséért dolgozott. A háború befejeztével az amerikai fogságban rekedt hajókat sikeresen hazamentette. Tettét a kommunista hatalom koncepciós perrel "hálálta meg".
