Szirmai S. Károly voltaképpen továbbírja "esztergomi sorsballadáit"... Ez volt ugyanis két éve megjelent könyvének a címe, mely akár a három új kisregényét is keretbe foglalhatná. Boldog lehet az az ember - gondolom mindig az író Szirmairól -, akinek gyökerei eme nagy múltú városba kapaszkodnak, aki nemcsak otthon, hanem otthonosan járkál az évezredes köveken, akinek a Sanghai Grand Hotel nem pusztán épület, hanem emberi fészek, akit sorsok, történetek, élmények szólítanak meg, hogy az öröklétbe mentse át őket.
