De mennyinek? Annyinak, amennyi elegendő ahhoz, hogy lemondjunk az Énről. Ez a nyolc éven át hétrőlhétről, naprólnapra vezetett verses sivatagi napló végső összegzésben egy Én lerombolásának naplója. Ahány vers, annyi lerombolt Én, annyi szabadulás, annyi kigyógyulás. De nem önmagunk az Én, hanem a világ kedvéért. Nincs más választásunk, mert ha az Én gravitációs ereje minden más erőnél nagyobb lesz márpedig a globális civilizáció efelé halad, elkerülhetetlenül be fogja szippantani az egész világot: "Törekvéseink két határértéke: lerombolni az ént a mindenség kedvéért vagy lerombolni a mindenséget az én kedvéért. Aki nem tud semmivé válni, kiteszi magát annak a veszélynek, hogy elérkezik egy pillanat, amelyben önmagán kívül minden más
megszűnik számára létez ni."
(Simone Weil)
