Őszi szonáta

Bergman többszöri sikertelen nekifutás után végre megvalósította tervét, hogy a svéd – nemzetközi szupersztár Ingrid Bergmannal forgasson egy filmet. A rákbetegségben szenvedõ színésznõnek ez lett az utolsó filmszerepe. Bergmanék pszichodrámája egy anya és leánya konfliktusán alapszik, egyben meggyõzõ erõvel ábrázolja a mûvészlét és a családi élet ellentétét. Charlotte (Ingrid Bergman), a világhírû zongoramûvésznõ, hosszú évek után elõször látogatja meg leányát, Evát (Liv Ullmann), aki egy lelkész feleségeként s rokkant, lelkileg labilis lánytestvérét gondozva éli vidéki életét. A szeretetteljesnek és barátságosnak induló találkozás marcangoló, kegyetlen leszámolássá fajul a két nõ között: a leány anyja szemére veti minden hibáját, szeretetlenségét, hidegségét, amely egész életvitelére jellemzõ. Egymásnak feszülõ gyötrõ indulat és bocsánatkérés. Elbújtatott szeretet és meg nem bocsátó gyûlölet. Számonkérés és védekezés. Az anya elismeri mindezt, de nem tud rajta változtatni. Hirtelen elutazik.