FILM: A rendezo Michael Mann legjobb idoszakából való ez a látványos és egyúttal érzelmileg is magával ragadó kalandfilm. A tökéletes szereposztás és a fülbemászó zene olyan fantasztikus képi kompoziciókkal párosul, amik muvészi szintre emelik az alkotást.
KÉP: Az 5.1-es spanyol hangsáv helyére lépo, elvileg kevesebb helyet foglaló kétcsatornás szinkron nem volt jótékony hatással a feliratos kiadásról visszaköszöno, a filmhez méltatlan, vacak minoségu transzferre. A verofényes jelenetek még tiszták és élesek, de elég egy kis homály és a kép kiadja az összes hibát, amik a korai dvd kiadásokra jellemzoek. A legzavaróbb talán, hogy a színtelítettség furcsán ingadozik. A mélypont a besurranás az erodbe, ahol a kép egy rövid idore vöröses grízhalommá változik.
HANG: Az eredeti hangot még a korábbi változatról ismerem, egy eroteljes, dinamikus hangzású 5.1-rol beszélhetünk, amely által mind a zenék, mind a csatajelenetek betöltik a szobát. A magyar szinkron mégis hiányzott kicsit, némely szereplot annyira eltaláltak, hogy teljesen beleívódott a fülembe, ahogy színészeink a szavakat ejtik. Egyébként nem is olyan jó, mint amilyenre emlékeztem, jellemzo hiba például, hogy az eredetileg feliratos, indián nyelvu párbeszédek közül sokat következetlenül leszinkronizálták.
Bár hallottam több kituno kétcsatornás sztereo keverést, Az utolsó mohikán magyar változata nem tartozik közéjük. Borzalmasan halk lett, máshol egy mono hangsáv jobban szól. Maxra kellett állítanom a hangerot, hogy normálisan halljam. Házimozi minoséget senki ne várjon tole, az egyetlen jó amit el tudok mondani róla, hogy ezúttal a forgalmazó nem spórolta le a kiegészíto feliratozást.
EXTRA: Az elozetest sose tartottam igazi extrának, de legalább ez van. A különálló zenei hangsáv szerintem teljesen felesleges, ennél még néhány szöveges információnak is több értelme lett volna.