Keresés

Vásárlói kritikák a következő termékről: Benjamin Button különös élete (egylemezes változat)

4.3 12
Írd meg a kritikádat Bezár
  • Csak regisztrált felhasználók írhatnak kritikákat.
*
*
  • Rossz
  • Kitűnő
Freddy | 2011. 05. 21. 22:50
Mindamellett, hogy jelenleg elég felzaklatott állapot jellemez, úgy érzem, ez az én filmem. Nemrég néztem meg másodjára, és még mindig a hatása alatt vagyok.
Tipikusan nem az a sokszor megnézős film, de mikor sorra kerül, akkor üt. Kekec tökéletesen megfogalmazta a lényeget, aki egy humánus, romantikus, ugyanakkor szívszorítóan drámai filmet akar látni, annak ez egy tökéletes választás!

Én szeretem az ilyen filmeket, mert betekintést nyújtanak egy olyan érzelmi világba, amilyenbe manapság ritkán, vagy egyáltalán nem lehet részünk. Mindenki rohan, csak magával, vagy a karrierjével van elfoglalva (ahogy a történet kezdetén Daisy is), és nem marad idő egymásra...
David Fincher eddig nem tudott hibázni, és számomra ennek ott van a helye a legjobb filmjei között (Harcosok klubja, Hetedik). Köszönöm neki/nekik ezt az élményt!
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
kanka | 2009. 09. 07. 21:46
Engem is lenyügözött.az egész hangulat ami a filmen uralkodik nemtudom olyan különleges.külön jo pont ahogy visza tudták adni a fiatalka Bradet.WOW.nem mindennapi szerelmi történet a végét elég szomorunak talátam.egészében véve nagyon tetszett.bátran ajánlom másoknak is :)
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
tchabee | 2009. 07. 03. 11:06
Mindig megmosolyogtam azt a neten évek óta küldözgetett poénnos írást az öregen születni azután egyre erosebbnek, fiatalabbnak lenni és végül orgazmusban kimúlni.

Eloitéletektol nem mentes ember lévén meg voltam gyozodve, hogy az Oscar ítészek megint tévedtek. Biztos voltam benne, hogy ez a tuti sztori, kiváló színészekkel csakis jobb lehet, mint egy rakat cigány nyomorúságos szerencséje.

Tévedtem.

A történet jó, a film közepes, unalmas.

Az elején még várjuk a csodát és meglepodve szemlélünk egy Forrest Gump féle, de vicctelen történet mesélést. Késobb az egyediség teljesen elmúlik és egy teljesen általános szerelmi történettel elmesélt emberi sors, muvészieskedoen bemutatása történik kb. 1 órában. Nagyon untam.

Az utolsó 20 perc végre nagyobb sebességre kapcsol, érezzük az elmúlás szelét, a búcsúzkodást és mint mindig, ha profin van megcsinálva elérzékenyulünk. A katarzis viszont elmarad.

Nem muködik a film.

A szinkron túljátszott.

A hang sem valami ütos, foleg a Gettómiliomoséhoz képest.

Bakik: a zongorista no mikor beköltözik a kutyájával, elmondja, hogy az állat már öreg és nem lát, nem lesz vele gond. Több mint 10 évvel késobb a temetésén a kutya még vidáman csóválja a farkát. O is megérne egy filmet vagy egy bejegyzést a Guinesse rekordokba.:)

Szerintem egy vontató hajó még háborúban sem szelné át az óceánt.

Nem fogom még egyszer megnézni.

Nem hiszem, hogy a rendezovel lenne a gond, bár a Pánikszobáját sem szeretem, inkább a forgatókönyvvel van itt a baj.
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
Lynchfan | 2009. 06. 23. 12:41
TÖKÉLETES, így csupa nagy betuvel! Az elmúlt évek hollywoodi szörnyuségei után kicsit félve tettem be a lemezt a lejátszómba, ám Fincher új mozija visszaadta a hitemet az amerikai filmmuvészetben. Ennek az alkotásnak nincsenek gyengéi, kituno és rendkívül eredeti a forgatókönyv, a két foszereplo játékáról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni (hogy pld. Pitt ezért miért nem kapott Oscart, az az évtized rejtélye), a képi megjelenítést még tanítani fogják a filmakadémiákon, a maszkmesterek pedig egészen elképesztot nyújtottak! David Fincher, aki már a "Hetedik"-kel beírta magát a filmtörténelembe, a kicsit gyengébbre sikeredett "Zodiákus" után meggyozodésem szerint elkészítette élete filmjét, amit nemcsak neki, de rendezokollegáinak is nehéz lesz a közeljövoben túlszárnyalni... Ha az ember egy hosszú, nyugalmas estén jól akarja érezni magát, és tartalmas kikapcsolódásra vágyik, rakja be gépébe ezt a filmet és csaknem három órás elgondolkodtató látványorgiában lesz része.
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
R2-D2 | 2009. 06. 16. 3:29
Olvasgatva a hozzászólásokat, meg kell állapítsam, itt sem tudok igazságot tenni. No persze nem a többiek közt (az nem is az én dolgom), hanem elsosorban a két énem közt: Az egyiknek nagyon tetszik a film, a másiknak nagyon nem..
David Fincher ismét más vizekre evezett.. Sikeresen. Kilépett a beskatulyázott szerepébol és a Zodiac után ismét egy monumentális, évtizedeken átívelo csodálatos filmet hozott össze. Mert bizony a film összes gyengéje inkább a forgatókönyvnek – amit egy rövid novellából lehet, kár volt ekkorára duzzasztani -, mint a rendezonek a hibája. A casting, a kamerabeállítások, a látvány tulajdonképpen mind hibátlan. A lassan hömpölygo történet megjelenítésével sincs baj – az igaz, hogy a film elején illetve a végén vannak az igazi hullámok, középtájt csak lassan ringatózunk a vízen-, úgy összességében rendben van minden. Pitt és Blanchet tehetségükhöz híven brillíroznak, de gyakorlatilag az összes színész hibátlan. A maszk-Oscar meg természetesen teljesen megérdemelt. Mégis.. Valami hiányzott, mikor néztem a filmet..
Pedig a teljesen nyilvánvaló hasonlóságtól a Forrest Gumppal (hisz a forgatókönyvíró ugyanaz) is próbáltam elvonatkoztatni: ott is, itt is egy különleges ember élete áll a film középpontjában. A narráció is hasonló – bár itt a kerettörténet kicsit árnyalja a dolgot. Számomra a legnagyobb baj azonban az egyébként zseniális alapötlet (nevezetesen az, hogy öreg külsovel születik valaki és egyre fiatalabb lesz) drámai élének teljes kicsorbítása lett: értem én, hogy nem az volt a cél, hogy fohosünk a történelem/történet aktív szereplojévé váljon, mégis az alapszituáció ilyen mértéku elbagatellizálása zavart. Mert azért ha valaha valaki ily módon élné életét, tuti, hogy nem lenne ennyire nyugodt és semmitmondó az élete. Itt meg szépen mindenki tudomásul vette, hogy ez van, oszt jó napot.. Ha már egy csoda, akkor kezeljük is úgy..
Ezt a problémát egyébként a foszereplo környezetének folyamatos változtatásával próbálták feloldani – így vált az elmúlás, az élet és a halál kettossége a film fo érzelmi motivációjává.. Részemrol ez is rendben van, no de már a Zongorista folyamatosan csak menekülo flótása sem jött be: itt is BB  csak sodródik az árral, anélkül, hogy bármit saját erejébol tenne a saját élete formálásában. Ráadásul egy picit zavart a vége: ha valaki öreg külsovel születik, de bébi méretben - ami ugye azért logikus, hisz szegényemnek át kellett magát kínlódni a szülocsatornán (sokszor a kisbaba sem néz ki különben :-) ), na szóval ha bébi méretben öreg a kezdetén, akkor miért is nem felnott méretu bébi a végén??
Jó, nagyon jó az alapszitu, jól is van kibontva a sztori csak az igazi mélység nincs benne. A fuszerezés  hiányzott – a katarzis ezúttal elmarat. Ettol függetlenül egy értékes, kiemelkedo alkotás, minden hibája ellenére, s nem csak David Fincher rajongásom miatt kerül a polcra, egy szép digiben. Túl gyakran ugyan nem fogom nézni, de ha egy gyönyöruen fényképezett, lassú romantikus drámára vágyom, majd eloveszem. Nincs túl sok ilyen.
A kép hibátlan, a hang szintén. A magyar és az angol egyenértéku, a szinkronban viszont néhány hang idegesített. Extra az egylemezesen egy kanyi sincs.
Meggyoztem magam:
Kosárba!

Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
nemecsek | 2009. 04. 11. 8:36
Azt írja vki, hogy csupa átlagos dolog történik a filmben a fohossel. Hát igen, kétségtelen, nem könnyu sikert elérni egy olyan filmmel, amelyikben nincs terrortámadás, nincsenek gyilkosok és akcióhosök, nincsenek tökéletes testu bombázók és színésznek csúfolt címlapsztárok. Az élet azonban ilyen: átlagos, mindenkinek a saját átlaga, és története. Kis hosök és kis drámák, barátok és gyarlóságok. Szerintem remek történetet kerekített a rendezo az eredeti novellából, és hosszú ideig érvényes élményt adott a filmmel a nézoknek.
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
King | 2009. 04. 10. 15:39
Egyértelmuen a tavalyi év egyik legjobb filmje, sot mondhatni, hogy az utóbbi évek egyik legjobbja a Benjamin Button. Engem teljesen lenyugözött, és a megtekintése után egyszeruen nem engedett el. Állandóan azon kaptam magam, hogy a filmen jár az eszem. Eloször is, a szereplok játéka fantasztikus; bár Brad Pitt szereplése kicsit unottan hathat a nézore, én úgy gondolom ez így jó és teljesen illik Benjamin jelleméhez. Továbbá ott van Cate Blanchett, aki ugyebár elképeszto, mint mindig. Aztán...a látvány, amely valami csodálatosan lett elkészítve! Valahogy olyan érzés, hogy minden ott van, ahol lennie kellene. Azt hiszem még sosem láttam egy filmet, amelynek a látványvilága ennyire megfogott volna! Végül megemlíteném még a zenét, amelyért szerintem még megkaphatta volna az Oscar díjat, mert tényleg megrendíto és csodálatos amit Alexandre Desplat megkomponált. David Fincher-nek pedig gratulálok, mert egy rendkívül különleges filmel ajándékozott meg bennünket, amelyet szerintem mindenkinek látnia kell, mert egy igazi mestermu, amely minden emberi érzést felvonultat. És ami a legfontosabb: elgondolkozat.
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
gerbence | 2009. 04. 10. 14:44
Furcsa film, amíg néztem, végig hullámzó, változó érzéseket váltott ki belolem. Néhol izgalmas, néhol unalmas, néhol vidám, néhol szomorú, néhol mestermunek tunik, néhol sablonosnak. A véleményem így nézés közben folyamatosan változásban volt, de az utolsó harmadára valahogy nagyon magára talált a film (vagy éppen rám), így helyre téve az addigiakat is. Egy kifejezetten megható kis mese, egy nagyon egyszeru történettel -  néhol már túlságosan is egyszeru. Azon kívül ugyanis, h a foszereplo (testileg) visszafelé öregszik (ami azért önmagában még nem cselekmény, csak egy körülmény), sok minden igazából nem történik vele - a világháborús epizódtól és a pár perc indiai flashtol eltekintve talán mindannyian tudnánk nagyobb sztorikat is mesélni - és így néha nehéz igazán odafigyelni rá.

A közepén rendesen leül a mozi: amikor már túl vagyunk B.B. felnotté "fiatalodásán", de még nem jön az egymásra találás, ott vannak üresjáratok. A végére fogott meg igazán a helyzetükben rejlo konfliktus, ezt a valós drámát szépen vezényli le a rendezo.

Tulajdonképpen egy Forrest Gump parafrázist láthatunk, szellemi fogyatékosság helyett másfajta rendellenességgel küszködo foszereplovel, valamivel kevésbé nagyívuen és kevésbé parodisztikusan lefestett huszadik századi amerikai tablóval, kicsivel több befelé fordulással, a sztori azonban nagyjából ugyanaz. Forrest melett még a Kísértetház címu film is eszembe jutott, ezt pedig hangulatilag közelíti meg jobban a film.

Többször, de nem gyakran újranézheto darab, ami döcög néhol, itt-ott giccses (pl. kolibri-jelenések), itt-ott kidolgozatlan, és több mindent elbírt volna: kicsivel több poént, kicsivel több sztorizós epizódot, kicsivel több adalékot a foszereplo személyiségérol (a Játsz/mához hasonlóan itt is az volt a problémám, hogy a fohos szinte csak eszköz a körülmények játékában, de nem ismerjük meg igazán a személyiségét, nem kerülünk igazán közel hozzá, nem "cimborálunk össze" vele, nem alakítja markánsan a sorsát, inkább a sorsa "vezeti"). Ám a végére mégis összeáll a kép, és hiányérzet nélkül, valós érzelmekkel feltöltve enged el a film. Türelmet, fáradságot igényel, de meghálálja. Kár, hogy a közepén hagyja ellankadni a figyelmet, néhány könnyed, esetleg poénos epizóddal színesebbé tehették volna.

Részleteiben négyes alá, hatását tekintve 100%-os mozi. Így az értékelésem mondjuk
10/8.

Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
Mk | 2009. 04. 10. 14:44
Nem értem a fanyalgókat!Szerintem ez egy abszolút monumentális mestermu, egy olyan alkotás, ami miatt megalkották a filmeket!A tavalyi év egyik legjobbja!Lefogadom, hogyha nem említik meg az "okosok" a Gump-al való összefüggéseket, feleannyi embernek sem tunik fel, és ha fel is tunik kit érdekel?Tény, hogy a történetvezetés lassú, akárcsak egy napló!Nem véletlenül!A látvány elképeszto, a zene gyönyöru, Fincher megint egy alapmuvet alkotott!Nálam a polcon a helye, nagyon nagy film!95%
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
peety | 2009. 04. 10. 12:55
Nekem sem jött be. A filmet övezo felhajtás miatt többre számítottam. A Slumdog Millionaire mögött messze elmarad, így nem csoda hogy nem kapta meg az Oscart. Sot; a Vicky Cristina Barcelona, a Sötét lovag és az Eroszakik is jobban megérdemelte volna a jelölést a legjobb film kategóriában.

Elsore furcsa kijelentést fogok tenni: B.B. életét nem éreztem annyira különösnek. Oké, öregen született, és fiatalon halt. Épp ezért a film elso és utolsó 20 perce érdekes volt - ami közte történt, az annyira nem. Csupa átlagos dolog történt hosünkkel; munka, barátok, szerelem... A különleges jelzorol nekem ezután is Forrest Gump élete jut majd eszembe.

A sok lelkizés és a játékido hossza miatt a mufaji meghatározások közé simán oda lehetne biggyeszteni még a muvészfilmet is.
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
kekec | 2009. 04. 10. 12:03
Ez a gyönyöru mese azon ritka filmek egyike, amelyekre nyugodtan adok 100%-ot. Akiben van némi romantikus hajlam és fogékony a varázslatos, mélyen humánus történetekre, az adjon egy próbát Benjaminnak, mert megéri! Ritkán lehet látni ilyen lírai filmet, és Finchernek és csapatának sikerült az elmúlásról úgy mesélnie, hogy az elégikus hangulat, a románc és a keserédes humor vegyítéke végül katartikus filmélménnyé álljon össze. Úgy éreztem magam a film után, mint amikor egy nagyon jó nagyregény olvasását fejezem be: máris hiányoztak a szereplok. Nálam egyértelmuen az utóbbi évek legjobbja, igazi mestermu!

Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
BedeKrisz | 2009. 04. 09. 23:56
13 Oscar jelölésböl hármat nyert ez azért egy elég komoly bukta ráadásul az a három nem éppen a legjobb kategoriák közé tartozik és hát várható volt hogy ez a film elsösorban a smink és a trükkök által lesz érdekes alkotás és ez így is lett. A film túlságosan hosszú igy a történetvezetés is túlságosan elnyújtott ezáltal meglehetösen unalmas alkotás. Kétségtelen hogy vannak szép pillanatai is a münek de aligha veszi rá magát a nézö hogy idöröl idöre újra és újra megtekintse.
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No