Vásárlói kritikák a következő termékről: A bukás - Hitler utolsó napjai

A filmről: a címe találó, hiszen egy nagyra törő ember nagy bukásáról szól, sorozatos hibák után! a történet pedig nagy szerencsénkre nem a szokásos klisékről, hanem egy emberről (is) szól, akinek megformálására nagyon jó szereplőt találtak, vérprofi alakítással!!! a legdurvább a kézremegés és az üvöltve, fröcsögve kiadott ellentétes parancsok, a teljes összeomlás, mind testileg, mind lelkileg, hiszen érezte hogy baj van, véget ért az amit megálmodott és majdnem véghez tudott vinni. De ezt soha nem vallotta volna be senkinek, még talán magának sem. Gyakorlatilag készült az öngyilkosságra, mégis olyan hihetetlen, valószínűtlen hogy megtette! És mégis, elmenekült az elől, hogy valami urali pásztorfiú lelője és a bolsevikok pózoljanak a hullájával az újságok címlapjain. Érthetetlen és mégis érthető amit tett... egy bomlott elme v egy nehéz döntés? gondoljon bárki amit akar... (a helyében valószínű én is ezt tettem volna)

a film "csúcspontja" számomra mégsem ez, hanem a gyerekek megmérgezése az "anya" által... ez a természet ellen vall, és itt látszik az ideológia óriási volta, hogy mindenáron véghezviszi amit az agya sötét része kitalált, hogy a saját kicsi gyermekeinek így jobb lesz!Ez az akarat diadala mondhatnánk, de a valóság az, hogy hiába lett "kegyes" haláluk, ez nem elfogadható morálisan, legalábbis ez nem megoldás az én számomra.
A kiadás: a kép szép, semmi kivetnivaló nincsen rajta, a hang tökéletes, már a dvd-n is ütősen szólt, itt eszméletlenül dinamikus! (a bombázásnál rendesen remeg a szoba)
Hiánypótló kiadások:

az ostobán hozzászólók figyelmébe ajánlanám a:

Hitler - Gonosz felemelkedése filmet(elég propaganda szagú, Hitlert ostoba szónoknak beállító film, nagyon ütős és jó szereplőgárdával)

Sztálin - Robert Duvall -al, nagyszerű alakítás és jellemrajz a grúz postarablóról, miután már diktátor lett.

és lenne még történelmi személy (és esemény) rengeteg, amit érdemes lenne korrekten megfilmesíteni, de ezek 10 évente látnak napvilágot csak, ami sajnos nagyon kevés!
Egyszóval komoly film, felesleges képsorok és bevillantott koncentráló táboros képek nélkül!

Erősen ajánlott megnézésre!

Az Untergang – mely utalás Spengler híres művére – az egyik legjobb film ebben a témában. Talán a legnagyobb baja a szenilis vénasszonyi rikácsolás az elején és a végén. . És az a baj, hogy a történet mint fikció, több helyen is túlságosan nagyvonalú. Ennek ellenére szakít a minden német idióta, gyáva, antihős, aljas és nevetséges maszlagjával, melytől a hot-dogzabálók is besokalltak.

Látjuk Hitlert, a népét szerető, a népét túl - és lebecsülő, skizoid, kicsit teátrális embert, aki rajong a kutyákért, akiben sok az introvertáltság és csalódottság… leginkább az emberben. Látszik az öregedő férfi alig leplezett kéjsóvárgása, mely minden második férfi alapvető jellemvonása.

És látjuk a pusztulásban tönkrement férfit, s az ebben tönkrement népet. Mindezt magas művészi erudíciójával megalkotva.

A dvd-hez képest a film képe gyönyörű, a hang nagyon szépen szól, a magyar dts mestermunka.

De a kép hagy maga után kivetnivalót. A szabadtéri és jól megvilágított felvételen élesek és szépek, az árnyékosabb helyek maszatosak, elmosódottak.

Az már csak hab a tortán, hogy Hitler a Time listája alapján 1938-ban volt az év embere, míg Sztálin 1939-ben és 1942-ben. Hát ennyit az amerikai közvélemény és a liberális média történelmi látásáról. Megjegyezvén ekkor már Sztálin túl volt a 7 000 000 ukrán egy év alatt történő kiirtásán, majd 42-ben a katyini mészárláson, ahol az egész lengyel vezérkart kiirtották, majd a liberális média a bolsevik médiával együtt a németekre kente rá.