Keresés

Vásárlói kritikák a következő termékről: 2001: űrodüsszeia

4.6 17
Írd meg a kritikádat Bezár
  • Csak regisztrált felhasználók írhatnak kritikákat.
*
*
  • Rossz
  • Kitűnő
ergo | 2012. 01. 27. 12:31
gyönyörű látványvilág és a felújított dvd képtől is leesik az ember álla.
sajnos a dvd kiadáson nincsenek extrák (így készült pl. mert azért technikai kivitelezés messze túlhaladta a korát szvsz), de éppen ezért a bd kiadás megrendelve innen (3.490.-), így már 3 példányban lesz meg: papírtokos, ill. a Kubrick gyűjtemény részeként.
amennyiben igaz a borítón szereplő jelzés, akkor "vágott" verzió.
creeper: (sajnos csak ide tudok írni, le-ki vagyok tiltva a fórumból) a borítón a jelölés szerint (kis olló) vágott verzió, de elképzelhető ez a teljes , csak hibásan van ott, de rémlik, hogy volt róla szó (nem csak itt), hogy nem a teljes.


Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
Donkey | 2008. 12. 21. 15:18
Mostanában nézem meg a Kubrick filmeket, eddig

hármat láttam.
Dr. Strangelove: zseniális film.

Mechanikus narancs: zseniális film.
Az Urodüsszeia egy nagyon túlértékelt, félresikerült muvészfilm. Története minimális és abból sem derül ki semmi.

Unalmas, vontatott az egész film. Van benne pár jól sikerült díszlet, a HAL9000 visz bele egy kis érdekességet, ennyi pozitívumot tudok csak felhozni.

Nekem Kubrick zsenialitásának még csak a nyomait sem sikerült felfedeznem a filmben. Sehol sincs az izgalmas, érdekes, képernyo elé szögezo történet, sehol sincsenek a fantasztikusan kidolgozott karakterek. Az urben játszódó jelenetknél egyáltalán nem éreztem hogy az urben lennénk, nekem olcsó makettek tologatásának tünt az egész, abban a korban is sokkal jobban meg lehetett volna csinálni, sokkal kidolgozottab maketekkel. Mikor a monolit van a képen valami borzalmas, fejfájditó zenének nevezett acsarkodás megy alatta, alig birtam elviselni, valami ilyesmi érzés lehetett a Mechanikus narancsban az átnevelés. Ez egy rossz film, nyomába sem ér a mester zseniális alkotásainak.
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
critixx | 2007. 11. 22. 17:43
Véleményem szerint A VILÁG EGYIK LEGJOBB FILMJE és egyben A VILÁG LEGJOBB SCI-FI FILMJE. Nos, ennyit tudnék összegzésben mondani Kubrick legzseniálisabb, legcsodálatosabb, elképszetoen hatásos és lenyugözo, bámulatos filmjérol (sajnos több pozitív jelzo most nem jut eszembe).
Kubrick és a klasszikus, színvonalas "szépirodalmi" sci-fi ma is élo nagymestere, Arthur C. Clarke közösen írtak forgatókönyvet Clarke egy régi elbeszélése (Az orszem) alapján, amibol késobb Clarke önálló regényt is írt. A 4 éven keresztül, minden addigi költséget és trükktechnikát felülmúló, idot és anyagot nem sajnálón forgatott science fiction eposz azóta kultfilmmé és mufajteremto alkotássá vált. Aki a késobbi, George Lucas féle mesére vagy a Mátrix-féle lövöldözos ugrálós álfilozofálgatásra számít, az bizony csalódni fog. A 2001 valódi science fiction, a science (tudomány) és fiction (fikció) csodás elegye, sot még annál is több. Science: az egyébként tudományosan is zseniálisat alkotó Clarke mesteri fokon gondolta ki az (akkor még) reálisnak hiheto 2001 képét, Kubrickkal együtt gondosan megtervezve az urutazást, annak minden fizikai, biológiai és egyéb körülményével együtt. (Mint már más említette a súlytalanság ábrázolása zseniális.) Fiction: a film tulajdonképpen a fantázia valódi kiteljesítése, az ember álmainak és kérdéseinek kivetítése galaktikus szintre (és mindez zöldboru idegenek nélkül). Filozófiailag, tudományosan, metaforikusan, szimbolisztikusan próbálják és próbálták sokan értelmezni ezt a mestermuvet. Egyértelmu értelmezése természetesen nincs, nem is kell, hogy legyen. A kérdések, melyeket felvet olyanok, melyekre nincsen válasz, a történet, melyet elmond nem egyszeruen egy történet. És mi lehet e történet lényege? Maga az emberiség, az emberség, helyünk a világban, kezdetünk és (lehetséges) végünk, céljaink, álmaink és rejtélyeink.
Habár én nem vagyok híve annak, hogy egy filmet "trükkjei" és technikája alapján ítéljek meg, ez esetben muszáj megítélni ennek fontosságát. Kubrick és stábja - akik közül késobb olyan filmek képvilágát kialakító emberek is akadnak, mint a Csillagok háborúja, a Szárnyas fejvadász vagy az elso Star Trek mozi - 4 éven keresztül a leheto legprecízebben, modellek és tájak részletes felépítésével, majd - valóban "pepecselos" animálásával, életre keltésével, esetlegesen az élo szereplokkel való összemontírozásával alkották meg egy máig egyedülálló muvet. Akik szerint a film "lassú" és "unalmas": szerintem a lövöldözések és lézerharcok unalmasak, a csodás zenékre (a két Strauss mellett többek közt Ligeti György kompozícióira) való urbéli képek inkább költoiek, magasztosak és lenyugözoek. És szerintem (1968-hoz képest) ma is boven megállják helyüket, az orrba-szájba dicsért és sajnos túlzottan elszaporodott CGI-animációk mellett. (Egyébként szerintem boven nagyobb dicsoség ilyen módon elérni ezt a gyönyöruséget, mint mikor a mai animátorok egy laptop elé leülve algoritmusokat pötyögnek.)
És akkor még nem is beszéltünk Kubrick mesteri szintre fejlesztett kameramunkájáról (a Discovery belsejében való bolyongás, az urhajós futása a súlytalanságban), a zseniális vágásról és hangról / zenérol, a történelem elotti képsorok "természetfilmi" hitelességérol és még számos fantasztikus dologról. Egy szó, mint száz: aki ezt a filmet nem látja, az tényleg "hülyén hal meg".
A DVD képe szerintem nagyon szép, tökéletesen visszaadja Kubrick döbbenetes ereju vízióját. A ragyogó színu, (eredeti 70mm-es) 2.21:1 képarányú képen nincs karcolás, se egyéb képhiba. A hang is kelloen jó, semmi problémám nem volt vele. Extra sajnos egy "kötelezo" elozetesen kívül semmi sincsen. Ez a remekmu többet érdemelt volna!
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
manson84 | 2007. 09. 28. 15:30
Nagyon SZERETEM Kubrick filmjeit, ezt leszögezném, de ezzel nem tudok mit kezdeni. Szörnyen unalmas, harmadszorra sikerült végignézni, mert állandóan elaludtam rajta. Nagyon jó, hogy a komolyzenére o komponált egy filmet, de én egy sci-fi-tol mást várok. Ez egy hosszú videoklip az emberrol- honnan indult és hová jutott. Egyest viszont nem adnék rá, mert ez így ebben a formában mégis megismételhetetlen és egyedi alkotás, a világ talán legnagyobb filmrendezojétol.
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
dick laurent | 2007. 05. 05. 3:10
2001: A Space Odyssey (1968, Stnanley Kubrick, UK-USA)


Az emberiség hajnalán járunk valahol Afrikában. A szárazság elviselhetetlen, ha az ember nem talál valami élelmet, meghal. Megjelenik a monolit. A majomszeru lények odamennek, és megérintik. Késobb eszközöket kezdenek használni. Fontos jelenet ez, egy lépés az emberiség felé. Késobb a kezdetleges eszközöket tökéletesíti: lándzsát, íjat, puskát majd atomfegyvereket állít elo. Évszázadok, évezredek, évmilliók peregnek le, és fejlodés nem áll meg, így jutunk el az urkorszakba, 1998-ba. Ezzel kezdodik tehát a 2001: Urodüsszeia. Ez az egyetlen jelenet csaknem húsz perc, de az egyik legizgalmasabb, amit láttam.
A 2001 mindenidok nem egyik, hanem a legjobb science fiction mozija. 1968-as bemutatója óta senkinek sem sikerült maradandóbbat alkotnia a mufajban. Nemcsak gondolatiságában, hanem látványában is jóval megelozte a korát, olyannyira, hogy biztosan kijelentheto: ez a film mindig eloremutató marad. Ha manapság készül egy-egy jó sci-fi (nem szokott), Kubrick muve még mindig hivatkozási pontnak számít.
Stanley Kubrick miután önkéntes számuzetésbe vonult Hollywoodból, Londonban rögtön dolgozni kezdett az Urodüsszeián. A film alapjául szolgáló Az orszem c. novella adaptálása mintegy 2400 munkaórát tett ki, amit Kubrick Arthur C. Clarke-kal közösen végzett el. A 2001: Urodüsszeia, Az orszem és a filmbol forgatókönyv alapján késobb kiadott regény komoly irodalmi értéket képvisel. Arthur C. Clarke muvei a szó szoros értelmében vett tudományos fantasztikus muvek. Elbeszélései nemcsak egy-egy fordulatra épülnek, hanem komoly figyelmet fordít az urkutatás eredményeire és a tudományos tényekre - az Alsó Földegyüttállás c. novellája például hiteles leírása egy csillagászati jelenségnek -, de írt tanulmányt a muholdas kommunikációról, sot, kis túlzással o a muhold feltalálója.
A 2001: Urodüsszeia nem egy szimpla kis sci-fi, galaktikus háborúkkal, lézerfegyverekkel, de nem is filozófia példabeszédnek álcázott kétforintos akciófilm virtuális valóság hátulütoirol. Mégis, a film máig aktuális, nem egy esetben megválaszolatlan kérdéseket vet fel. Honnan jövünk? Merre tartunk? Bízhatunk feltétlenül a tökéletesben vagy legalábbis az annak hitt technikában? Stb., stb. Bár 2001-ig nem következett be olyan mértéku technikai fejlodés, mint amit a filmben láthatunk, de így is ez az elso mozgóképes alkotás, amely hitelesen bemutatja, hogy mi is az urutazás.
Kubrick jó elore megtervezte a látványt, amelyszerre tunik reálisnak és teljesen újszerunek, sot mitöbb, mondjuk ki, ez maga a forradalom. Ami 1933-ban a King Kong volt, a hetvenes években a Star Wars, 1991-ben a Terminátor 2 vagy 2001-tol a Gyuruk ura trilógia, az a hatvanas években az Urodüsszeia.  A direktor maketteket terveztetett, amiket fogaskerekeken órákig húzogatott, hogy a legjobb felvételek készüljenek el. A legjobb tervezokkel, építészekkel dolgozott, hogy az urhajók kívül-belül úgy fessenek, ahogy az o megálmodta. Vizuális effekteket akkoriban még nem tudtak olyan egyszeruen eloállítani, mint manapság, ezért hatványozottan igaz volt a mondás, hogy jó munkához ido kell. Nem volt elég a hatalmas büdzsé, mert ugyan tény hogy az sem ártott hozzá, de a szakértelem mindenek elott és felett állt. Vetítéseket, kamera trükköket, háttereket, új fényképezési eljárásokat használtak. Amikor az ur-stewardess Floyd (William Sylvester) tollát visszateszi a szivarzsebébe, egy üveglapot helyeztek a kamera elé. A gravitációt leheto legpontosabban mutatják meg. Amikor Bowman (Keir Dullea) a súlytalanságban fut olyan, mintha egy igazi urhajón lennénk A kamera eloször távolit mutat, majd lassan követi. Ezt egy zseniális díszlet segítségével vették fel, ez tulajdonképpen hatalmas mókuskerék, ami 5 km/h sebességgel forgatható a tengelye körül. A film talán leggyönyörubb felvételei ezek, sehol egy árnyék, csak a hófehér makulátlan tisztaság. A forgatás alatt a nagy igyekezetben egyszer ki is gyulladt a díszlet, annyira bevilágították a teret. Hasonlóan professzionális a nyitó sivatagi jelenet is. Mivel a rendezo nem szeretett az otthonától távol forgatni, felvette egy Londoni stúdióban hátterekkel, homokkal és nagyon sok fénnyel. Szinte hihetetlen, de ez tényleg így történt. Állítólag 1969-ben azért nem jelölték Oscarra a Legjobb smink kategóriában a filmet, mert az Akadémia azt hitte, hogy Kubrick igazi majmokkal dolgozott. Jellemzo a magas technikai színvonalra, hogy az egyébként szinten nagyon látványos Majmok bolygója a 2001 szemben sehol nincs, ha tényleg csak a látványt vesszük figyelembe. Minden másban kár volna összemérni oket, teljesen más célt szolgálnak, ráadásul nem lenne túl elegáns.
A történetrol csak röviden, de mégis tömören illik beszélni. Három részre bonthatjuk a történéseket: a már említett prehisztorikus fejezetre, az 1998-as urkorszakira, utána a célpontban a Jupiter expedíció áll, végül a Jupiteren és végtelenen túl utazhatunk egyet. A látszólag lazán összefuzött epizódokat egy valami kétségbevonhatatlanul összeköti, mégpedig a monolit. A monolit, amely mindig utat mutatott az embernek, az emberiségnek. Vitatkozni lehet a filmrol napestig, de azt még a kritikusai is elismerik, hogy a sc-fi mufajának egyik alapköve. Rengeteg értelmezése létezni, megközelítés létezik, például egyesek szerint nyitó jelenet nem is a Földön játszódik, mások szerint nem is jöhet szóba más, mint a mi a kis bolygónk. Az utolsó húsz perc is vitatott, de pontosan ettol jó egy film, megosztja a nézoket, nem mindenki kedveli, de hajlandó vitázni a filmrol. Megnézheted akár hatvanszor is, mindig megfogalmazódnak benned újabb kérdések. Nem is csoda, hiszen olyan témákat feszeget, amelyeket elotte senki - legalábbis a filmtörténetben. Ez a film évtizedekkel megelozte korát.
Egy szuperszámítógép, HAL-9000 (Douglas Rain briliáns hangján) rátámad az emberre – ez ma aktuálisabb, mint valaha. Pedig elotte még a mesterséges intelligenciáról sem volt szó filmben, Kubrick pedig az Urodüsszeiában rögtön az egyik legfontosabb szorongását fogalmazza meg a modern technikával szemben – igen, 1968-ban! Azt szokták mondani, hogy Kubrick hideg és érzéketlen, nem is szereti a hoseit, mégis a film legtorokszorítóbb jelenete, amikor HAL (aki h, mint i, a, mint b és l, m, vagyis IBM) kétségbeesetten, énekelve próbál Bowman érzelmeire hatni, nehogy leállítsa. Ez valahol nagyon ironikus.
A 2001: Urodüsszeia azért is örökérvényu darab, mert képes elbeszéli az emberiség történetét, sot, talán annál is többet. Amikor eloször jelenik meg a monolit, egyik osünk félve érinti csak meg. 1998-ban a Holdon a ma (akkor még a jövo) embere kísértetiesen hasonlóan nyúl hozzá a sötét oszlophoz. Ezek szerint igaz, hogy az ember nem változott semmit az idok során, vagyis az emberiség örök. Ez a két kép összefoglalja az egész történelmünket. Feltaláltuk az elso vágóeszközt, ami egybol az urkorszakba repít minket. Senki elotte - de azóta se nagyon - nem kapcsolta még össze ennyire remekül a múltat a jövovel. Az utolsó epizód értelmezése szintén nehéz feladat, ahány nézo annyi látásmód. Az összetört pohár sokat sejteto, mégis, a záró képsor egyértelmuvé teszi a végkimenetelt.
Ebben a filmben minden a helyén van. Rendezés, forgatókönyv, vágás, látvány, hangulat, zene (Strauss, Ligeti, Bartók), az örökérvényu üzent, tényleg minden.. Itt kezdodik a sci-fi! Utánozni már sokan próbálták (Mars mentoakció, 2010: a kapcsolat éve stb.), de azóta sem sikerült ehhez mélto tudományos fantasztikus filmet készíteni. Szégyen, hogy az Akadémia mellozte, és Kubrick arcába nyomott egy arany szobrot a Legjobb vizuális effektekért. 10/10
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
K | 2006. 10. 15. 14:12
A filmzene fotémája Richard Strauss Also spracht Zarathustra címu zenekari költeményének 1. tétele, tehát nem itt szólalt meg eloször, már Bartók is imádta.
A film valóban megérdemelne egy három lemezes újrakiadást, dts-sel, szinkronnal, egy vagon extrával.
-----------------------------------------
"És a zene amit a Fekete Monolitos részeknél játszanak egyszeruen hátborzongató, földönkívüli."
Az a mi Kurtág Gyurink zenéje, aki nem rég halt meg. Ennyi magyar vonatkozása ennek a filmnek is van. A Zarathustrát Böhm vezényli, a Kék Dunát Herbert von Karajan.

Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
Harbinger | 2006. 10. 15. 3:58
Én pedig Titeket nem, hogy értelek miért nem tetszett elsore. Hisz elso nézésre a legizgalamsabb, jobban izgultam rajta, mint egy thrilleren, hogy mi lesz a film vége, mi lesz ebbol. Választ nem kapunk az igaz, de egy igazi sci-fi nem is igazán erre törekszik.

Engem azzonal megfogott, mikor eloször láttam a TCM-en, a zene Johann Strauss Kék Duna Keringoje egy ur jelenetnél? Elso hallásra furcsának hangzik, de tökéletesen illeszkedik a filmhez. Ja és Richard Strauss Also Sprach Zarathustra címu muve a legjobb monumentális, grandiózus akárcsak maga a film. Tökéletes nyitó zene. És a zene amit a Fekete Monolitos részeknél játszanak egyszeruen hátborzongató, földönkívüli.

Ami még megfogott a filmben a fényképezés, a szereplok alakítása, a speciális effektusok egyszóval minden.

A vége pedig magáért beszél nem akarok spoilerkedni, de biztos sokan értelmetlennek tartják lehet, de ez egy Sci-fi és jó sci-finak ilyennek kell lennie. Ahányszor csak láttom beleborzongok.
------------------------------------------------------------------

2006.10.15.
Az poontosabban 2061: A harmadik urodüsszeia, tudom, mert ovlastam. És van még egy 3001: Az utolsó urodüsszeia is, ahhoz sajnos még nem volt szerecsém. Szóval Artur C. Clarke/Stanley Kubrick regéyne/filmje 4 részes. Ebbol ketto filmként, míg a másik ketto csak könyv formájában létezik.

A 2001-nek valóban nincs szinkronja, tavaly adta az mtv, ott is feliratos volt.
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
Andee | 2006. 02. 18. 1:44
Félelmetes, hogy mennyire "mai" a film! Ha valaki olyannak mutatod meg e filmet, aki nem látta még soha, nem olvasta, nem hallott róla (van ilyen?), akkor be tudnád magyarázni neki, hogy ez egy 2000-ben készült film.

Tökéletes kép, hang.

Az elejét a televízió nem adja soha, mert "sokalják" a 3 perc sötétséget...

Mintha a Sose halunk meg c. filmbol kivágnák a zenét, kb. olyan ez...
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
Gordon314 | 2005. 11. 28. 11:50
"DE. Kezdem azzal, hogy amikor elindítottam a filmet 3!!! percig feketeség volt és néma csönd..."
Olvasd el a Bibliában a teremtést (legalább az elejét) majd utána nézd meg újra a kezdo jelentsort. Aztán figyelj:
kezdetben volt a sötétség (ugye az a 3 perc)

aztán Isten elválasztotta a sötétséget a világosságtól

(na az valami gyönyöruen van megcsinálva ebben a filmben!)
aztán még biztos lehet találni párhuzamokat utalásokat egészen Káinig (az elso gyilkoság)
Szerintem zseniális. De bevallom, hogy amikor legelosször akartam TV-ben megnézni, engem is untatott az eleje. Pedig nem unalmas, csak a vizuális élmény, hogy lekössön magában, ahhoz nem volt elég a TV 4:3-as képe. A dvd képminosége pedig meglepoen tuti! Ha belegondolok, hogy ez egy 68-as film!

Én a könyveket jóval elobb olvastam, mint a filmet láttam volna. A 2010, 2063 már szerintem nem sok újat hoz a témában, azért kellemes olvasmányok.
A film végét és a Monolit miben létét nem kell megmagyarázni. Az a jó, ha magad találsz rá magyarázatot. Ha nem találsz, akkor még kell egy kis ido, hogy kialakuljon benned, nem kell eröltetni.
Leírhatnám, hogy bennem milyen magyarázat alakult ki, de attól lehet sokkal érdekesebbre jut mindenki magától.
Ha már újrakiadás lenne, akkor én leginkább egy csúcsminoségu sztereó PCM hangsávnak örülnék. A film nem hangeffektekre épít (68-ban ezt nem tehette volna meg 5.1-ben) hanem a zene, csend hangulatteremto erejére. Ennek közvetítésére pedig egy tömörítettlen sztereó sáv lenne a legalkalmasabb.
A szinkront feleslegesnek tartom. Mert ebben a filmben nem sok a dialógus, viszont ami van, az eredeti hangban a legélvezetesebb. A vizulis részerol nem vonja el a figyelmet a dialógusok követése a feliratokban, erre a Rendezo ügyelt!
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
Bebe | 2005. 10. 26. 15:34
A kritikus sort kitöröltem. Az a gond, hogy az induló zenét nem tulajdonítottam Straussnak. A KÉK Dunát azért felismertem... Irulok pirulok is rendesen, de köszönöm K, így már ez is meg van :-)))
-------------------------------------------------------
Nos, vak és süket még nemvagyok :-)))) így biztos, a számlálót is néztem, folyamatosan ment.
--------------------------------------------------------
Engem azt hiszem itt meg fognak kövezni, mert én nem tudok neki ***** -ot adni :-(
A trükkök és az ur bemutatusa valóban zseniális. Amikor megtudtam, hogy a film 1968-as elhúztam a számat, de az elso urbéli képek után leesett az állam!
DE. Kezdem azzal, hogy amikor elindítottam a filmet 3!!! percig feketeség volt és néma csönd... már azt hittem begolyózott a DVD lejátszóm, beletekerés után jelntek meg az elso kockák. Továbbá az elején az osember bemutatásával (ez nem spoiler a borítón is rajta vannak) is elment jócskán az ido. Már azt hittem hogy természetfilmet nézek, csak a kommentátor hangja hiányzott hozzá, majd lasswú kezdet után éles váltás a XXI. századba :-((( A másik amikor beletekrtem a végén amikor a szinek vibrálnak villódzanak és kavarognak... az is több mint 5 perc volt a szemem már totál kikészült... Szóval egybevetve tényleg fantasztikus, de néhol maga Kubrick nyújtja mint a rétestésztát, Akkor már inkább az eredeti anyagból hagyott volna meg információkat.
Én úgy gondolom (amennyiben tényleg Kubrick több dolgot is kihúzptt a forgatókönyvbol) hogy hagyni kellett volna A.C.C-t hogy a saját mondandójával készüljön el a film. A könyv zseniális! Letehetetlen! Még szerencse hogy elobb jött az életembe a könyv és csak azután a film, így megértettem a történéseket.
Extraként még elviseltem volna egy egy beszélgetést az alkotókkal, de legfoképpen Arthur C. Clarke-tól...
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
csabaga | 2005. 06. 25. 18:31
Clarke a saját eredeti forgatókönyvébol írta a regényt.

Ebbol a forgatókönyvbol húzott ki sok mindent Kubrick,mivel túl hosszú lett volna a film.

A rendezo a látványvilágot fontosabbnak tartotta annál,hogy minden teljesen értheto legyen.

Ha jól tudom Clarke igencsak mérges volt és lehet,hogy pont ezért született meg a történet regény formában is.

Szerintem érdemes elolvasni.Eldöntheted,kinek volt igaza.
------------------------------------------------------
Ha meggondolom,Kubrick mennyit töprengett ki legyen HAL hangja és hogyan beszéljen...

Mindenképpen az eredeti nyelvet ajánlom,esetleges szinkronos (szerintem valószinutlen) megjelenés esetén is.

Nekem inkább az extrák hiányoznak.

Továbbra is javaslom a regény elolvasását,foleg azoknak,akik nem értik a történetet.
---------------------------------------------

Clarke már a forgatókönyvben megmagyarázott mindent,csak Kubrick kihúzta.Nem azért,hogy rejtélyesebb legyen a film.
-----------------------------------------------
Én az adataimat az itthon megjelent Stanley Kubrick c. könyvbol merítem elsosorban.

Ott az szerepel,hogy Kubrick forgatókönyvet nem írt,legfeljebb csak átírt,vagy húzott.
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
Dylan | 2005. 06. 24. 1:14
Nézz be a fórum topicjába!
**********************************************
Mit is lehetne írni errol a remekmurol?
Egyértelmuen a sci-fi mufaj legnagyobb alapfilmje. Kész. A témát a sci-fi irodalom egyik legnagyobb alakjának köszönhetünk, (Arthur C. Clarke) a filmet pedig minden idok egyik leg zseniálisabb rendezojének. (Satnley Kubrick) Kettejük közremuködése egy olyan filmet eredményezett, amit ha egyszer látott valaki, sohasem felejti el.
Én is így jártam. Tudom nem könnyu film, sokan érthetetlennek, vontatottnak, és unalmasnak tartják. Ami azt illeti kell hozzá egy bizonyos fokú érettség, de ha valaki fogékony a téma iránt, és néha elgondolkozott már olyan kérdéseken hogy: Miért is vagyunk a világon? Mi az élet értelme? Létezhet valami felsobbrendu intelligencia ami befolyásolja a sorsunkat? Nos annak feltétlenül meg kell néznie ezt a filmet.
Nehogy azt higgye valaki hogy a film konkrét válaszokat ad ezekre a kérdésekre, és aki azt mondja pontosan érti mirol szól az téved! A film gondolkodásra késztet, arra hogy megtaláld a saját válaszaidat. Kubrick ezért nem volt soha hajlandó elmondani mirol szól a filmje. Én például akárhányszor megnéztem, mindig más értelmét láttam a filmnek. De ettol olyan zseniális!
Tudom hogy a könyv a film után íródott. Nem olvastam. Lejjebb olyan hozzászólásokat találtam hogy csak a könyv után válik érthetové a film, tehát hogy Clarke megmagyaráz benne néhány dolgot. Nos szerintem ez hiba, és éppen ezért nem fogom elolvasni. A film olyan akár egy David Lynch film: Egy óriási rejtély amit mindenki máshogy értelmez és éppen emiatt vált ilyen kultikussá!
Azt hiszem hogy a maximalizmusáról híres Kubrick káprázatos képeit nem kell bemutatnom, aki látta akármelyik filmjét, tudja mirol beszélek. Legyen elég annyi hogy csodálatosan néz ki, és az a felejthetetlen vágás... És a zene... Hátborzongató!
A DVD remek kép és hangminoségben került kiadásra, de egyszeruen nem hiszem el hogy egy ilyen alapmu filmhez extraként csak egy mono, 1 perces elozetest tudtak találni. És a menü is nagyon ronda!
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
Agybeteg | 2005. 06. 24. 0:40
Nos, ami most volt az M1-en, sajnos lekéstem, aludtam (soha nem alszom ki magam este, így kifeküdtem) akkor nyitottam ki a szemem, mikor a végén mutatják a Földet meg a magzatot (?) a burokban.....Karomkodtam is, rég meg akartam nezni, mert még vagy 10 évvel ezelott láttam. Aztan masnap mondta 1 haverom hogy megvan neki, így tegnap megneztem.
A film iszonyat jo. Én különösen szeretem az ilyen lassú és elgondolkodtató stílust. Az oskori rész félelmetes! Belegondolni is furcsa, hogy, (ha van evolúció) a Földön még nem létezett az ember, hanem csak úgymond az élovilág és egy kis értelem a félig ember félig állat lényekben. És évmilliók (évezredek) múlva lesz csak majd "ember".

Ha visszautazunk képzeletben, a filmbeli ábrázolásmódot töléketesnek mondanám. Vki csak ugráló majmokra asszociál (valoszinuleg meg o is kicsit az...:P) , de az oskori jelent nagyon tuti.
HAL9000 k***va jo :)), szidtam is film kozben a kis szemetet....:), de egyben elgondolkoztató milyen kiszolgáltatott lehet az ember ilyen helyzetben...

HAL "halála" is izgalmas, és az urhajós feszült "küzdelme" a szkafanderben közben.....
A zene fantörpikus, a molonitos részeknél az a félelmetes zene nagyon bejön, alapjában az ilyen jellegu pszihedelkius zenéket szeretem (pl. Sonic Youth - bar az mas stilus de vannak ilyen szamaik). Feleségem kicsit frusztrálta én meg közben élveztem.

Azt is élveztem hogy olyan lassan történnek az események, jó, mert közben bele tud gondolni az ember az adott helyzetbe.
Engem a film vegerol vilagositson mar fel vki, nem ertem az urhajos megöregedése utáni, szobás részt. Mi lehet a magyarázata, hogy egyszer még szakafanderben van , utana vacsizik utana meg ugye az ágyban kimúl, és persze ott a molonit. Meg az urutazás részt se értem egészen a végén. Mikor megtalálja a Jupiternél a lebego molonitot, akkor vmi féreglyukba kerül? Az ido és tér eltolódását kb felfogtam, de a végén valójában melyik korban járunk? Mi az a lebego csecsemo az urben a végén? Ahhh....Borzalmasan jo lenne ha vki kb elmondaná o mit gondol, mert elegge frusztralnak ezek a megmagyarazatlan dolgok. Koszi elore is!!!
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
drferi | 2005. 06. 21. 23:49
Unalmamban lapozgattam csak a TV-újságot és akkor nekem is megakadt a szemem rajta. Meg is néztem az m1-en, bár már korábban is láttam a filmet. Felötlik bennem egy interjú, amit Clarke-kal készítettek nem is olyan nagyon rég, többek közt arról faggatták, miként látja a 2001-et így x évtized távlatából. Clarke elmondta, hogy amikor a történetet írta, még reális lehetoségnek tunt, hogy 2001-ben urszállodák keringjenek Föld körüli pályákon, vagy bázisok pöttyözzék a Hold felszínét (ahogy teszik azt a filmvásznon). Azonban ezeket az álomképeket szertefoszlatta a történelem, a nagy urversenyt követo hidegháborús recesszió az urkutatásban, amikoris az amerikai és orosz részrol is sorra elmaradtak/félbeszakadtak az urkutatással kapcsolatos projektek (fellövések, kutatás-fejlesztés egyaránt). Elég csak belegondolni, hogy a jelenlegi amerikai ursiklók is már évtizedek óta elavultnak számítanak! Az urszállodákból tehát 2001-re nem lett semmi, a Holdbázisokból meg pláne, de azért már az X-prize és más független szervezetek mozgolódásának hála, ebbol még a közeljövoben lehet valami.
A filmrol is: aki már olvasott regényeket, novellákat Clarke-tól, felfigyelhet bennük a valósághu ábrázolásra, a fizikának való alárendeltségére. A 2001: Urodüsszeát ha megnézi valaki, újfent tapasztalnia fogja, hogy az ördög itt is a részletekben rejtozik. Számomra nem az teszi a filmet zseniálissá, amit egészében el akar mondani (az elottem szólók már leírták, hogy nincs is egzakt értelme, és kb én is így vagyok vele), hanem az, AHOGYAN elmondja azt. A figyelmes nézonek feltunhetnek olyan dolgok, hogy az urben játszódó részekben nincs hang, minthogy a valóságban sem lenne (erre a legjobb jelenet, amikor a foszereplo berobbantja magát a zsilipkamrába). Apróbb technikai részletek, mint pl. a hibernálókamrák, a súlytalansági wc, a noi személyzet tapadós cipoje - a súlytalanság ellen, mind-mind olyan elemek, melyek valóban realisztikussá teszik a történetet.
Másik nagy adu-ásza a filmnek a HAL9000, amely talán a filmtörténet mindmáig legismertebb mesterséges intelligenciája. Egy rideg, vörös szem emberi értelemmel felruházva, ami a monolit mellett a történet másik bizarr szereploje. Az emberi szereplok magukkal egyenrangú félként kezelik, és a dialógusok sokasága után a nézo is

hajlamos elhinni, hogy valóban a szilícium-agy megtestesülését látja-hallja. Kisebbfajta közszájon terjedo legenda, hogy HAL nevének betuit egyenként eloreforgatva megkapjuk a jól ismert IBM nevet (állítólag az IBM mindig is tagadta, hogy neve innen származna).
Mindent összefoglalva akinek van üres két óra harminc perce az életébol, nézze meg egyszer lassan, de alaposan - valóban ritkaságszámba meno sci-fi élménnyel lesz gazdagabb!
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
Diablo | 2005. 06. 21. 12:07
Én elég nagy Arthur C. Clarke rajongónak vallom magam, olvastam is jó pár könyvét. Ez a film (és a könyv) zseniális. A könyvet sajna csak egyszer olvastam, nem nagyon emlékszem rá, és még nem is vettem meg (ezt majd pótolom), de a filmet többször is láttam. Most vasárnap is belenéztem, és bele is felejtkeztem. Barátnom bejött a szobába, fél perc után megkérdezte, hogy "mi ez a szar?" Mondjuk o egy türelmetlen ember, nem lenne türelme megnézni egy ilyen filmet. Én viszont nagyon szeretem ezt az alkotást, a film vége minden alkalommal elgondolkoztat, és mindig kicsit mást jelent.

Látványában, zenéjében, effektjeiben még ma sem csinálnak ehhez hasonló filmet, szerintem.
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
Amseth | 2005. 06. 19. 16:16
Sziasztok. Olvastam a beszélgetéseiteket. Szerintem a film mestermunka. Stanley Kubricknak sokat köszönhet a filmmuvészet, és a 2001: Urodesszia az egyik legnagyobb filmje (melyik nem volt az?). Megjegyzés: A monolitos jelenetnél hallható dallamok az Ligeti György Atmoszférák c. szerzeménye. Hogy miért is nincs szinkron a 2001-en? Ez nem a forgalmazó figyelmetlensége, hanem Stanley Kubrick személyes kérése volt minden forgalmazó felé, hogy eredeti nyelven, feliratozással forgalmazzák. Még a televíziós musorszolgáltatók is fejet hajtottak Kubrick óhajának, minden országban. (amúgy Kubricknak olyan nagy hatalma volt, hogy egy telefonjába került, hogy visszavonassa Nagy Británniában a Mechanikus Narancs forgalmazását a Warner Brothersel.)
Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No
Hank | 2005. 06. 19. 14:38
Nem vettem meg, de láttam többször már.

Egyet értek az elottem szólóval, akir azt mondta, hogy elsore nem tetszett neki.

Nekem sem.

De végül megszerettem.

Gyerekek! Gondoljatok bele, hogy 1968-ban hogyan álmondták meg a mai világot, azaz már a közelmúltat!

És majd jön 2010 a kapcsolat éve.

Ez ezért a legnagyobb film!
A StarWars Episode IV meg azért mert 1977(???)-ben készült és forradalmian új dolgokat hoztak létre benne.
A Mátrix is alapmu, új elemeket hozott be.
Meg kell venni. De hiányolom, hogy  - ha már elkészült akkor - miért nem lehetett a magyar szinkront is rátenni a DVD-re?

Rengeteg DVD úgy jelenik meg, hogy csak magyar felirat van rajta holott a TV-ben már lement szinkronizálva is.
És ráadásul még így is - itthoni fizetésekhez - elég drágák a filmek! Nem vagyok kibékülve úgy átlagosan a film árakkal (tehát nem csak itt, hanem Magyarországon).
Várom a tisztelt forgalmazó véleményét, hogy miért nincsen több magyar szinkronos DVD ha egyszer már szinkronizálták.


Hasznosnak ítélted a kritikát? 0|0 Yes No