Vásárlói kritikák a következő termékről: Z, a hangya

Készítsünk olyan romantikus kalandfilmet amiben a vézna, neurotikus problémákkal küzdő Woody Allen egy diszkóban fergeteges moonwalker tánccal elcsábítja az arisztokrata származású Sharone Stone-t, a város bombanőjét, megszökteti unalmas luxusnegyedéből, majd a tirannikus Gene Hackman és a kiszámíthatatlan Christopher Walken minden mesterkedése ellenére leleplez egy kormányszintű összeesküvést megmentve ezáltal az egész társadalom jövőjét és ezért Jennifer Lopez és Sylvester Stallone sőt mindenki hősként ünnepli.
Ami élőszereplős filmben lehetetlen, hogy a producerek egy tető alá hozzák a sztárokat és a sztorit, az a Dreamworks animációs stúdiónak gyerekjáték. A cselekményt csak átültették egy földalatti hangya boly milliőbe és a sztárokhoz hasonlóan megrajzolták a szereplőket.

A számítógépes technológia rohamléptékű fejlődése miatt láttunk már részletesebb animációt is az 1998-as alkotásnál, de ötletesebbet nem sokat. A földalatti diszko megvilágítás hangulata a fény árnyék viszonyaival egészen magával ragadó és egyébb verbális ás vizuális poénok is gondoskodnak, hogy kicsiket és nagyokat egyaránt megnevettessenek. A frenetikus hangmérnöki munka, mintha egy hollywoodi akciófilmhez készült volna. A picuri hangyák számára ugyanis még egy vízcsepp leesését is mennydörgő robaj kíséri. Doris Day jóvoltából pedig még  egy kedves kis hangyás dalt is hallhatunk.

Jó a pro logic szinkron de nem tükrözi hűen a szinkronszinések személyiségbeli jegyeit, ezért az igényesebbeknek inkább az angol dolby digital hangsáv ajánlott.

Az animáció szerelmeseinek viszont minden kívánsága teljesítve a körítésként adott rövid filmekben.

A "Komputer animáció alapjai" című érdekesen szemlélteti az elkészítés egyes fázisait, storyboardtól, kivitelezésen át a végső megvilágításig.

Z a hangya mintáján láthatjuk az arcmimika elkészítését az "Arc animáció" kisfilmben.

A "Karakter dizájn" pedig egész sor érdekes tervet mutat be a  szereplők korai elképzeléseiről.

"A jelenetek mögött"  pár nyúlfarknyi részletben láthatjuk a szinészeket szinkronizálási munka közben.

Audiokommentárt is kapunk a két rendezővel és egy hibátlanul elkészített előzetest.

Jeles is lenne a kínálat ha a kiadó Skótokat is megszégyenítően nem spórolt volna le minden feliratot az extra tartalomról.

Elcsépelt közhely azt állítani, hogy ez a film minden korcsoportnak szól, holott ez ebben az esetben hatványozottan igaz. Ez a sztori annyi síkon szórakoztat, miközben olyan mély társadalmi kérdésekkel foglalkozik, ami abszolút egyedivé teszi az animációs filmek közt. Egyszerre látunk egy mini-Orwelliát, egy egzisztencialista drámát, egy fingós-böfögős vígjátékot, egy autonóm Woody Allen-alkotást és egy családi filmet. Egyszerre szól a totalitárius rendszerekről és az individualizmusról. Félelmetes, hogy ez a műalkotás pusztán csak egy bosszúhadjáratnak készült a Disney ellen, bár bevallom, a Bogár életét tizedennyire sem tartom jó filmnek.

A borzasztóan összetett tartalom mellett formailag is bravúros, az animáció mind a mai napig látványos, Gregson-Williams és Powell zenéje pedig zseniális. Mindenképpen a valaha volt egyik legjobb animációs film, ha pedig a technikai besorolást nézzük, a CGI-filmek közt magasan a legnagyszerűbb, mindenkinek kötelező. Kár, hogy a Z, a hangya az első és utolsó PDI-film, ami nálam a Pixar fölé tudott kerekedni, szerintem lett volna még szufla Katzenberg saját stúdiójában.

Röhej, hogy a tévében kellett újra megnéznem, mert ott valószínűleg VHS-transzferről sugározták. A DVD képe konkrétan nézhetetlen, az embernek a szeme folyik ki.

Hosszú ido után most néztem meg újra ezt a filmet DVD-rol. Mikor utoljára láttam, még jóval kisebb képméretben csodálhattam, és talán ez az oka annak, hogy akkoriban még nem bántottam olyan mértékben a szemem a kép "minosége", mint most.
A történet persze mág ma is megállja a helyét: szórakoztató és humoros, végig leköti az embert. A figurák külleme is jól eltalált, bár a renderelt kép részletgazdagsága láthatóan elmarad a mai animációs filmektol. Ez persze nem olyan nagy baj, elég hamar túlteszi ezen magát a nézo, és könnyen átadja magát a történetnek.
A transzfer azonban elég katasztrofális. A kép rettento életlen mindvégig, és a kontrasztja is elég gyenge. Már-már olyan érzésem volt, mintha celluloid-átirat lenne, de nyilván nem errol van szó, hiszen ez önmagában nem magyarázná meg ezeket a hibákat.
A film tehát remek, a kiadvány pedig extrákat is tartalmaz. Ezeket a magyar felirat hiánya, a kiadványt a film gyenge képminosége miatt nem tudom magasabb pontszámokkal jutalmazni.