Léka Géza második prózakötete kevert műfajú, vonzóan változatos gyűjtemény: egyaránt tartalmaz beszélgetéseket, esszéket és kritikákat. Az egyes írásokat műfajuk szerint három fejezetbe rendezve kapjuk - közös célkitűzésük, hogy nemzeti hagyományaink mentén közelebb segítsék az Olvasót az ezredforduló társadalmi jelenségeinek, kulturális közállapotának megértéséhez.
Az első részben 1989 és 2004 között folytatott beszélgetéseket olvashatunk, a második szakasz önéletrajzi esszéi, közvetlen vallomásai személyes gondolatokat tárnak elénk a költészet mibenlétéről és kortárs irodalmunk kiemelkedő alakjairól. A harmadik ciklus kritikai írásaiban pedig Léka Géza néhány pályatársa munkásságát veszi górcső alá. Teszi mindezt azzal a meggyőződéssel, hogy „abból még kisülhet valami, ha az ember olykor azon is elgondolkodik, amit korábban egy életre megtanult.
