A 21. század Kínában íródik. De vajon minek köszönhető az ország civilizációs ugrása?
Kína az elmúlt négy évtizedben rohamtempóban fejlődött. Az állam tízmilliókat emelt ki a szegénységből, széles középréteget hozott létre, a hatalmas városok mellett pedig a vidéket is felkarolta.
Az ország nyaktörő iramban vált versenytársává Európának és az Egyesült Államoknak az ipar területén. Ma már nem a bóvli jut az eszünkbe a kínai árukról, hanem a legújabb okoseszközök, az olcsó elektromos autók, vagy a nyílt forráskódú AI-fejlesztés. A kereskedelmi és infrastrukturális fejlődés, a kínai kultúra népszerűsítése magabiztosságot adott az országnak, amely egyre határozottabban képviseli az érdekeit.
Dan Wang kínai-kanadai technológiai elemző, kutató és író amellett, hogy feltérképezi az óriási gyárakat és megapoliszokat létrehozó mérnökállam kialakulásának körülményeit, feltárja a fejlődés árnyoldalait is. Szól az etnikai kisebbségek elnyomásáról, a lázadások erőszakos elfojtásáról és az egykepolitika okozta társadalmi traumáról. A The New York Times bestsellerlistájára került és a Financial Times által az év egyik legfontosabb művének választott könyvében a személyes benyomásaira és a legújabb kutatásokra építve mutatja be az amerikai jogászállam és a kínai mérnökállam különbségeit, de rámutat arra is, mit tanulhat egymástól a két ország.
A könyvhöz Szunomár Ágnes Kína-kutató és közgazdász írt előszót, amelyben Dan Wang állításait politikai gazdaságtani összefüggésbe helyezi.
