A kötet Ludassy Mária közelmúltban született tanulmányait tartalmazza.
Vajon minden törvénynek feltétlenül engedelmességgel tartozunk, ha megfelel a formális legitimitás kritériumának? Bacontól Benthamig, Hobbestól Blackstonig így vélik a jogpozitivisták. Vagy mindig jogos a lelkiismeret lázadása, ahogy a nonkonformista
morálteológusok hirdették Price-tól Paine-ig, Burke emberjogi bírálói és francia elvbarátaik, Condorcet és Benjamin Constant?
"Amikor 1989-ben megjelent a Négy arckép című kötetem a hetvenes-nyolcvanas években kiadott klasszikusok arcképével - Voltaire vs. Rousseau, Condorcet vs. Robespierre -, azt hittem, vége annak a korszaknak, melyben a klasszikus idézetek filológiai értékükön túl az áthallások miatt is érdekesek. (...) Condorcet, a filozófiatörténet - talán Spinoza mellett - egyik legrokonszenvesebb alakja, mesteremmel, Márkus Györggyel közös kedvencem. A manapság dúló útszéli antiracionalizmus és univerzalizmus-ellenesség, az emberi jogot és emberi méltóságot tagadó ideológiák ellenében szellemi védőpajzsom." - részlet Ludassy Mária előszavából
Ludassy Mária professor emerita, a felvilágosdás korát kutató legnagyobb hatású magyar filozófus.
Az Atlantisz Könyvkiadónál korábban megjelent kötetei:
Téveszméink eredete (1991)
Szavak és kardok - Nyelvfilozófia és hatalomelmélet (2004)
Felvilágosodástól elsötétítésig - Politikafilozófiai írások (2014)
