Nézzünk szembe a tényekkel: mindannyiunk életében akad egy Dupree, akivel találkoztunk, akivel randiztunk, akinek kölcsön adtunk, akit kirángattunk a bajból és akinek megengedtük, hogy néhány napig a kanapénkon aludjon. Mindannyian ismerjük Dupree-t, a jókedélyű, gondtalan örökifjút, aki minden buliban központi figura, aki bárkit az asztal alá iszik, akit nem érdekelnek a napi gondok, és miközben mi hajtjuk a melót, ő inkább az asztalra felpakolt lábakkal kapcsolgatja a tévét.
Carlnak és Molly-nak is van egy közös Dupree-je, Randy Dupree, aki boldogan elvállalja, hogy tanúja legyen Carlnnak a szerelmespár közelgő esküvőjén. Még azt sem bánja, ha szorgos teendői közepette nem marad ideje a munkára, és a főnöke kirúgja, hiszen Dupree-t mindenki szereti, és örömmel megengedik neki, hogy a kanapén aludjon néhány napig…
Csakhogy Dupree nagyon jól érzi magát a friss házasok szerelmi fészkében, és a néhány napból néhány hét, majd néhány hónap lesz. Dupree lassan Carl és Molly lakásának nélkülözhetetlen bútordarabjává válik, ráadásul szinte mindenki egyre jobban kedveli az optimista szemléletű, gondtalan fickót, aki – ellentétben a munkából minden nap elcsigázva hazatérő Carlt – mindig kész egy kis könnyed csevelyre, vagy egy hangos bulira. A fiatal férjnél lassan betelik a pohár…
