A politikum természete mindig is a filozófiai gondolkodás előterében állt. A fenomenológia és a filozófiai hermeneutika esetében azonban eleinte úgy tűnhetett, hogy meglehetősen apolitikus irányzatokról van szó, ám még az alapító Husserl és Heidegger esetében is - a hagyatékok feldolgozása után - markáns politikafilozófiai koncepciók rekonstruálhatók. A fenomenológiai-hermeneutikai tradícióhoz kapcsolódó további nemzedékek számára pedig már - a 20. század kataklizmáinak fényében - elkerülhetetlen volt, hogy viszonyuljanak a politikum és a hatalom kérdéseihez. E kötet írásai e rendkívül gazdag és ellentmondásos problematika néhány kulcsmozzanatát próbálják kifejteni és továbbgondolni. A tanulmányok egy része magát a politikum természetét próbálja feltárni. A filozófiai hermeneutika és a fenomenológia mellett a posztstrukturalizmus és a politikai teológia képviselőinek megközelítésmódját is vizsgálja egy-egy írás. Martin Heidegger és a nemzetiszocializmus viszonya újra és újra heves vitákat gerjeszt, jelenleg is élénk figyelem övezi ezt a kérdéskört Magyarországon éppúgy, mint a nagyvilágban. A kötet írásainak nagy része e kényes és izgalmas problematikával foglalkozik - különböző perspektívákból megközelítve azt: Heidegger politikai aktivitásának filozófiai hátterét, a politikai filozófia helyét a heideggeri életműben, a gondolkodók helyzetét a náci Németországban, a Fekete füzetek következményeit és Heidegger későbbi önértelmezését vizsgálják a tanulmányok.
