Tusnády László kivételes, bámulatosan gazdag és sokszínű oeuvre-jének egyik de az sem kizárt, hogy a legcsodálatosabb, legremekebb darabja a Sorrento költője. Minek köszönheti megkülönböztetett helyét-rangját e kivételes életműben? Mindenekelőtt és mindenekfölött annak, hogy páratlanul magas szintézisben érvényesíti szerzője szépírói és tudósi énjét, mely kettősség egységének következtében poémáit is tudományos felkészültséggel írta meg és monográfiái is lenyűgöznek stílusuk esztétikai becsével. Az eredmény olyan rendkívüli alkotás lett, amely műfajilag is párját ritkítja: a commedia erudita analógiájára romanzo erudito-nak neveztem el.
Az itáliai késő-reneszánsz költőfejedelme, Torquato Tasso lehetett, volt, kellett, hogy legyen a fő példakép, a mintaadó abban, miként lehetséges a költészetet az erudícióval párosítani. Ahogyan abban is, hogyan rezeghet végig a líraiság egy epikus művön, miképp lehet a hősöknek nemcsak a tetteit megeleveníteni, de mögöttes érzelmeiket átélni és az olvasókkal átéreztetni is. (Madarász Imre)
